CSILICSALAMÁDÉ

• Blog oldal
• Archívum
• 

HÚSVÉT - Húsvéti képek, képeslapok, humoros locsoló versikék

 

Én a kertész fia vagyok,
kislányokat locsolgatok.
Gyere, kislány, el ne hervadj,
Jó kölnivel meglocsollak!

 

 

 

 

 

 

 

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámast az isten-ember
Győzedelmesen!

 

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az Isten-ember
Győzedelmesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HONLAPOM
(képeim, írásaim, verseim, karaoke dalaim)

http://alliteracio.eoldal.hu

NŐNAP versek képek idézetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weöres Sándor: A nő

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.

 

 

 

 

 

 

"A nő a gyötrelem és a szenvedés forrása, ugyanakkor az örömé és a szépségé is. Ebből következik, hogy aki megtalálja hozzá a kulcsot, sohasem tudja, mit nyit ki, a pokol vagy a mennyorság kapuját."

(Kolozsvári Grandpierre Emil)

 

 

 

 

 

 

 

Garai Gábor : Nők

Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És büntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi - villogók s fakók, simák -
szilánkjainkra széttörünk.
Végül homokká porladunk
bontó sugaraik alatt,
testünkből csak keret: a csont
s a fekete foncsor marad.
S a fekete foncsorban is
gyilkos tekintetük ragyog,
mely földre vont és sírba vitt
és mindhalálig ringatott.

 

 

 

 

 

 

 

Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat.

(Richard Wagner)

 

 

 

 

 

"A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy."

(George Gordon Noel Byron)

 

 

 

 

 

"Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!"

(Márai Sándor)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Verseim, írásaim ---> http://alliteracio.eoldal.hu

Shirley Deaville

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BUÉK!!!!!!!!!!!!!

Karácsony / Képek, képeslapok

 

Minden kedves látogatómnak gyönyörű, meghitt,
szép ünnepeket kívánok!

(kis meglepetés "ajándékom" :) >>> http://www.teasztar.hu/?site=postcardsong&task=view&pcsid=213&code=20091222174631

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rónay György Advent első vasárnapja

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Turmezei Erzsébet: Adventi éjszaka

 

Fehér takaró,
ezüst fénytartó,
valót eltakaró.
Mintha nem volna más,
csak ez a ragyogás:
titokzatos, csodás.
Nincsen se hang, se zaj,
nincsen se seb, se baj,
se sóhajtás, se jaj...
Se bün, se szenny, se sár,
se szin, se könny, se kár,
csak hó és holdsugár.
Hiszen igy volna jó.
De nem ez a való.
Csal a fénytakaró.
Alatta szenvedés,
szenny, sár, ... elfödni és
elrejteni kevés
a hó és holdsugár.
De Valakire vár
a holdfényes határ.
S ez az adventi, mély,
havas és holdas éj,
titkot tud: Jön! ... Ne félj!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

József Attila: Tél

 

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!

 

 

 

 

Tóthárpád Ferenc: Négy kicsi gyertya

Négy kicsi gyertya,
pisla-világú.
Messzire látszik mégis a fény.
Benne van advent
várakozása,
s általa éltet Betlehem-éj!

Ott van a kisded
és anyukája.
Szalma-ölével jászol az ágy.
József, az ács is
mondja fohászát.
Megszületett, s már más a világ!

 

 

 

 

 

Liza cica

 

Bemutatom az új kis jövevényünket... :)
És bár Kormikánkat soha de soha nem feledjük, de csak eddig bírtuk cica nélkül.... :(
Muszáj idéznem drága Tücsök hozzászólásaiból, amik úgy megmaradtak bennem.... :
"..... és annak a tudatnak a megélésének, hogy a test elhagyása nem egyenlő az örök búcsúval.... csak egy testet cserélt ez a fiú....és megjelenik újra... egy másikban... soha nem hagy el, mert hozzád tartozik, részed... csak engedd, hogy megtaláljon... / ... és bármennyire fájt a búcsúzás... az új kis jövevény... új fényt hozott az életükbe...soha nem hasonlították, mert azt nem szabad...de esélyt...adni kell...egy másik kis állatnak és Nektek embereknek is... ha levonul a gyász rezgése...válasszatok egy új barátot, aki rátok vár... ne zárkózzatok el a fájdalom újra élése miatt.... / ...szeretettel gondolunk Kormira...és biztos fogsz még vele találkozni..."
*
Hát íme, az "Új Esély"!!! :)))

 

 

Lili lányommal :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Télapó / Mikulás (versek, képek)

 

Donászy Magda: Télapóka

Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.

Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.

Pilinkélnek kósza pelyhek,
betakarnak rétet berket,
mindent beföd puha hó,
készülődhet Télapó.

Csengettyűs szán vígan csusszan,
hat rénszarvas nagyot szusszan,
s fölröppen, mint víg rigó,
útnak indul Télapó

 

 

 

 

 

 

 

 

Zelk Zoltán: Mikulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fekete István: Miklós-reggel

 

 

 

 

 

 

Donkó László: Leselkedő

 

 

 

 

Honlapom: http://alliteracio.gportal.hu

 

Advent első vasárnapja

 

Rónay György: Advent első vasárnapja

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

 

Őszi versek / November

 

Kányádi Sándor: November


Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.

Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.

Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.

Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.

 

 

 

G.Ferenczy Hanna - November

 

Ne higgyetek a fénynek,
a langyos déli szélnek,
ne higgyetek, ti fák!
Aludjatok el halkan,
a párálló avarban
félignyílt ibolyák.
Rügyek, csak vissza, vissza!
az ég akármily tiszta,
most játszik álnokul.
Hiába zöld a pázsit,
Már a november jár itt,
S mire bealkonyul –
Köd gyűjt vámot a tájról,
s a tétovázó fákról
- mint szédült, vak szeszély -
leszaggat minden éket,
és szétdúl minden szépet
a novemberi éj.

 

 

 

Kisszőlősi Szánthó Lóránt

Őszutó
Enyészet hava

 

Kisütve vár már a „kóduskalács”,
a temetőkert fénnyel van teli,
s a család nagyja–kicsinye lesi,
kinek gyertyája ég le hamarább.***

Az erdőt, mezőt vékony hó fedi,
s ha nem csitul a makacs havazás,
lassan várhatjuk Márton madarát,
amint a szántóföldet meglepi.

A kert télen sem ilyen mostoha,
az etetőkben sok nyári–cseléd
fogyasztja, amit jól kiérdemelt,

s tőlük lesz újra élővé a kert.
Döccenve fut a vén időkerék,
s a Nyilas lesz a Napnak otthona.

 

Bágyi Zsuzsanna festményei

A festőművészről korábbi bejegyzések és alkotásai
itt találhatóak: http://alliteracio.freeblog.hu/categories/Festeszet/

 

 

Alábbi festményéhez, egyik versemből idézett részletet, mint mondta, mélyen megérintette költeményem mondanivalója,
s ehhez a képéhez méltónak érezte soraimat.
(Mit mondjak, megtisztelve éreztem magam, nagyon meghatódtam!)

'REMÉNY NÉLKÜL'

" Akármilyen átkos, szemét,
Cinikus és rossz vagyok,
Tudálékos tanítóktól
Tanulni én nem tudok!

Az vessen rám első követ,
Ki bűnt soha nem vétkezett,
Verjetek meg! Köpjetek le!
-ha hiányzik egy ékezet-

Nem akarom, s nem is kérem,
Hogy engem megértsetek,
Lökjetek el, ha én vagyok az,
Ki kilóg közületek…

Nem tudom, mért születtem így
Bár születtem volna halva
Kevesebb lenne gondotok
-a bűn tárgya az alma?-

Nem élek példás, hívő életet,
Szemetekben én vagyok az ármány,
Ám legyen. Hisz´ minden családnak
Kell egy fekete bárány… "

(Részlet "Ne halat adj néki" című versemből)
>> http://alliteracio.freeblog.hu/archives/2009/08/16/Ne_halat_adj_neki/

 

 

~ * ~

 

'TEKNŐVÁJÓ'
(Azt gondolom, ehhez a képhez nem kell sokat fűznöm...)

~ * ~

Számomra az egyik legmegdöbbentőbb, legmeghatóbb festménye:

'GYERMEKEIMNEK SZEBB JÖVŐT ÁLMODTAM'

~ * ~

 

 

 

~ * ~

A 'SZERELEM' című kompozícióban megidézi a téren és időn kívüliséget,
amit két ember egy test, egy lélekként él át.
Átéli azt, ami intim, tiszta, törékeny, delejes, izzó,
és semmi mással össze nem téveszthető.

 

 

 

~ * ~

 

 

Válogatás női alakjaiból:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Papa, ugye hallasz...."

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

 

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt
s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt
a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére és futott, telefonált
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez épen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."

Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.

 

 

Szalai József 
(1935. 12. 13. - 2010. 11. 06.)

http://www.gyertyagyujtas.hu/index.php/19547.kivalasztott

.

"Várj reám"

 

Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon
Várj reám, ha sárga köd őszi búja nyom
Várj, ha havat hord a szél, várj, ha tűz a nap
Várj, ha nem is jön levél innen néhanap
Várj, ha nem vár senkit ott haza senki már
És ha unszol bárki is, hogy nem kell várni már

Várj reám, s én megjövök, fordulj mástól el
Bárhogy súgja ösztönöd, hogy feledni kell...
Ha lemondtak rólam már lányom és apám,
S jóbarát már egy sem vár, te gondolj néha rám
Borral búsul a pohár, s könnyet ejt szemük,
Várj te változatlanul, s ne igyál velük!

Várj reám, óh átkelek minden vészen én
Aki nem várt, majd rámnevet: szerencsés legény
Nem tudhatja senki sem, csak mi ketten azt,
Hogy te voltál ott énvelem, hol halál maraszt.
S te mentettél meg. És hogy? Egyszerű titok:
Várni tudtál rám, ahogy senki sem tudott.

Lá-lá-lá-lá, lá-lá-lá...

Te mentettél meg. És hogy? Egyszerű titok:
Várni tudtál rám, ahogy senki sem tudott.

Gyász, gyertyák (képek, versek, idézetek)

 

 

 

 

 

 

 

http://gyertyagyujtas.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Meghalt a cicánk :((

 

Ma éjszaka 1 óra 20 perckor elment a mi gyönyörű, három éves Kormi cicánk.

Nem tudjuk, mi történhetett, hétfőn délután hirtelen rosszul lett, illetve borzasztó furcsán kezdett viselkedni, dülöngélve ment, bekuporodott a kosarába, összegömbölyödött, és csak nézett tágranyílt szemekkel, bánatosan.

Ölbe akartam venni, de akkor meg rémes, fájdalmas hangon nyávogott. Próbáltam a lábait megnézni, nem-e meghúzta, vagy ilyesmi, de akkor is sírt. Megsimogattam a hasát, de a legkisebb érintésre is torokhangon sírt, nyávogott, szinte kiabált. Délutánra már nagyon vacakul volt, estére már ki se jött a helyéről...

Elétettem a kedvenc eledelét, nem evett. Inni viszont ivott, sőt sokat ivott, ám később tízpercenként hányt, de nagyon. Máskor is szokott hányni -mint minden macska időnként, a lenyelt szőrgombócoktól-, de ez most más volt, olyan "ugatós" hangon öklendezett, és szinte semmi nem jött már belőle... csak az a kis víz.... Kedd reggelre jobban lett, picit megnyugodtam, hogy hátha csak valami gyomorrontás vagy mi, mert akkor már sétált is egy kicsit, kijött hozzám a konyhába, ahogy szokott, de csak a vizes tálkája érdekelte, a kajája nem. És nehézkesen járt, valahogy úgy, mint egy vénséges vén öregapóka....

Laci nem volt itthon, hirtelen azt se tudtam, mit csináljak hova kapjak. Az állatorvosunk Baracson lakik (innen úgy 15 km), Lacival megbeszéltük, hogy ha hazaér, átugrik hozzá a cicával -ő végezte az ivartalanítást is, meg egyébként is szinte baráti kapcsolatban vannak.

Ez volt kedden.

Sajnos Laci csak késő este ért haza, de úgy gondoltuk, telefonál ma a dokinak, feltétlenül jöjjön el hozzánk, nézze meg a Kormit, valamit csak tud javasolni.....

Éjszaka a cicánk egyre rosszabbul lett. Nem pisilt, nem kakilt, de már nem is ivott, és nem tudott lábra állni, a hátsó lábai szinte le voltak bénulva, ha kivettem a helyéről, és letettem a földre, erőtlenül "letottyant". És engem megőrjített a tehetetlenség. Csak reménykedni tudtam, hogy ma reggelre valamit csak javul, de legalábbis a doki megérkezéséig "tartja" magát....

Alig aludtam pár órát.... És arra ébredtem, hogy egy szörnyű, elhúzott, mély torokhangú  kiáltást hallok....Olyat, mintha valaki fojtogatná....Meg ijesztő köhögés-csuklás szerű hangot.... Rohantam hozzá...

A szeme kimeredve, a pupillái teljes egészében kitágultak....és nem éreztem a szívverését. :(Ott zokogtam felette.... Simogattam, szólongattam, de Ő már akkor messze járt.

Istenem, MI lehetett ez, ami nem egészen két nap alatt elvitte a mi kis "szőrös gyerekünket"????? Mert vessenek meg, de ő az volt nekünk, ennyire még nem szeretett egy jószág se, én voltam az "anyja", mind a hármunkat imádott, ha Laci pár nap után hazaért, mindig a nyakába ugrott, körbefonta a puha meleg testével, ő volt "A Sál" :))
Lilit is kitörő örömmel üdvözölte mindig, ha hazajött a suliból....
Nekem pedig a mindenem volt, magányos óráimban, napjaimban az egyetlen lény, akihez szóltam, beszéltem.... sőt! Mi BESZÉLGETTÜNK!! Most mosolygok magamban a könnyeimen át, ha eszembe jut, mert Kormi valóban BESZÉLT!!! Némely nyávogása szinte úgy hangzott: "aunyaaa"!!! :)

Ha főztem, ő ott volt a konyhában, ott aludt a széken, néha megkérdeztem, na kell még só a levesbe szivem? , és ő mondta, hogy: "nyeeeúmmm"... :)))

És mindenhez fűzött kommentet, és ha bármit kérdeztünk tőle, akkor "válaszolt"....

Mennyit nevettük....

Játékos volt, vidám, eleven, és mi voltunk neki a világ közepe. Ha bohóckodott, a legszomorúbb hangulatunkban is meg tudott nevettetni bennünket... Ha elhelyezkedtem tévé nézéshez a kedvenc fotelomba, azonnal az ölemben termett, és addig dorombolt, míg engem is álomba "muzsikált", és békésen, összebújva aludtunk minden esti filmen... :)

Hogy tudott "puszizni".....

jajjistenem........ :((((((((((

Kormi az egri cicám fia volt, bizony, onnan hoztam őt haza, busszal, dobozban! ;)

Édes, gyönyörű kiscica volt, villámgyorsan szobatiszta lett, a növekedését, fejlődését öröm volt nézni....

Állatorvos oltotta, ivartalanította, a legjobb tápokat kapta, fürdettük, fésültük, babáztunk vele.... (Ne nevessetek ki, de nekünk Lacival nem lehetett (már) közös gyermekünk, de Kormi még ezt is pótolni tudta. Gyakran szóltam neki így: "Namivan, kissfijam"??

Nem volt kijárós cica (első emelet), nem evett romlott (vagy nyers) ételt, mérgezésről szó sem lehetett, makkegészségesen ugrabugrált még vasárnap este is!!!! :(

MI LEHETETT A BAJA?????????????? :'
(Egy gyönyörű, fiatal cicának??????????

- - - - - már soha nem tudjuk meg - - - - - - - -

Reggel Lili szívettépően zokogott, alig tudott elindulni az iskolába. Búcsúzóul még megsimogatta....

Én a potyogó könnyeimtől most is alig látom a klaviatúrát...

Laci elvitte.....Eltemetni.

Máskor..................................máskor ha reggelente kilépett az ajtón, és elindult munkába, én és Kormi szépen "elköszöntünk" tőle, siess haza apa! ;)

Mindig a nyakába ugrott, úgy köszönt el tőle.

Most.......................................... most ott álltam az ajtóban egyedül, és néztem utánuk. És az ajtó becsukása után nem tudtam kinek mondani, hogy na gyere "kissfijam"  elment a család, most te következel, mit kérsz reggelire?

*

NAGYON FÁJ.

ANNYIRA SZERETTÜK.

-Mindezeket csak az érti meg, akinek van kutyája, cicája, vagy más kis kedvence, aki megszépíti, teljesebbé teszi az életét....S akitől annyi önzetlen, hálás szeretetet kap, mint talán embertől soha.-

*

(halk utóirat: Némelyek most csóválják a fejüket, hogy minek ez a "hiszti", hiszen 'csak egy macska volt'.....és hogy a világban ennél sokkal súlyosabb emberi tragédiák történnek.... TUDOM. De engedtessék meg, hogy ez most itt az én "kis" személyes tragédiám legyen.)

 

NYUGODJ BÉKÉBEN KICSI KORMIKÁM :'(

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

Szerelmes versek - képeken

 

 

 

 

 

Légifelvétel (vörösiszap katasztrófa)

no comment... :'(

Igaz, a tévében is hemzsegnek a mindenféle képek, egyebek, de ÍGY MÉG NEM LÁTTAM!! :o
(A videó végén látszik maga a beszakadt gát.... Meg fentről az egész terület, meg minden.... Én levegőt alig kaptam a "látványtól". Én nem is tudtam, hogy madártávlatból EZ ilyen!!!! :((((

 

Papa, ne add fel!

 

Simon Ágnes: Papa ne add fel!

Figyelj Papa!
Hozzád szólok!
-hallanod kell-
(mert engem mindig hallottál
akkor is, ha "nem")

Tudod, Papa,
mennyire megszerettelek?
(ha nem is oly rég, de Te is
szívedbe zártál engemet)

Papa,
több száz kilométerről
kiáltok feléd:
NE ADD FEL!
Ott vannak az unokáid...
s az "ajándék" kis dédi-
ő is ezt mondaná:
'- Papa gyógyulj meg!-'
bár ő sem érti...
Mint ahogy mi sem - - - -

pedig szükségünk van Rád ....
Ezt sóhajtja feléd
minden szeretted,
s az unokák....

És GYERMEKEID.

Ne add fel Papa!

Könyörgöm, emlékezz reánk
s drága Mamára, kinek
semmi reménye nem maradt mára
Csak az, hogy SZERET -
s ezt legmélyebb fájdalmában is
mondogatja nap mint nap,
Neked...

Papa ne add fel!
Még itt kell lenned,
még szólnod kell hozzánk,
még ránk kell nézned!
Kérlek, halld meg szavaimat
-imádkozom érted-
Küldöm Őrangyalaimat
s az összes égi szenteket ha kell- - -
(muszáj, hogy legyen egy égi jel)

Ha látnád, hogy
sírva írom soraimat, ezt mondanád:
"-Ne sírj.....megyek reggel a blikkért,
s Lacival iszunk egy picike pálinkát....."

Papa!
Én még koccintani akarok veled!
Ezt kiáltja feléd
-könnyein át-
(mindenki ... és)
szerető menyed.

 

 

~ * ~

 

http://alliteracio.freeblog.hu/archives/2010/11/09/Papa_ugye_hallasz/

Vivike 3 éves!! :)

 

 

 

 

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ÉDES KIS UNOKÁM!!!!!!!

 

Hófehérke és a hét (elgyötört) törpe

"A fiúk a bányában dolgoznak!"

 

WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!
Imááááádom!!!!!!! :)))

(nosztalgiázok, hehhe)

 

 

Cigányvajda sírboltja

- - - - - - no comment - - - - - - :(

 

 

EGYÉB OLDALAIM

SZÍVEM CSÜCSKEI